Magyar Jelnyelvi Tolmácsok Etikai Kódexe
Bevezető
A jelnyelvi tolmács a társadalom halló, valamint a jelnyelvet használó siket és nagyothalló (továbbiakban: kliens) tagjai közötti információcsere érdekében tevékenykedő, nyelvi közvetítő. Foglalkozását a magán-, kulturális-, tudományos-, gazdasági és politikai szférában látja el, amelyből következően nagy felelősséget vállal a többségi társadalom és a jelnyelv-használó közösség közötti kölcsönös megértés, együttműködés előmozdításában. Az Etikai Kódex követelményeinek kidolgozására és annak felügyeletére ezért senki más nem lehet hivatottabb, mint maguk a szakma képzett gyakorlói, és a jelnyelvet használó közösség képviselői.
Az Etikai Kódexet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) megbízásából a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Magyar Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége (JOSZ), valamint a Jelnyelvi Oktatók Egyesülete (JOE) alkotta meg. A létrehozók célja és szándéka, hogy a Kódexben foglaltakat a Magyarországon dolgozó jelnyelvi tolmácsok önmagukra nézve kötelezőnek ismerjék el, ezzel is hozzájárulva a szakma hivatásbeli, erkölcsi és társadalmi elismertségéhez.
A jelnyelvi tolmácsok Etikai Kódexe egy olyan nyilvános dokumentum, amelyet a szolgáltatást igénybevevők, a közreműködők, valamint a szolgáltatással együttműködő intézmények / szervezetek számára hozzáférhetővé kell tenni és annak minél szélesebb körben való megismertetését szorgalmazni.
Az Etikai Kódex kötelező érvényű minden Magyarországon tevékenykedő jelnyelvi tolmácsra, kommunikációs segítőre és relétolmácsra.
Fogalmi meghatározás:
A jelnyelvi tolmács: Jelnyelvi tolmács képesítéssel rendelkező nyelvi közvetítő.
Kommunikációs segítő: Legalább középfokú kommunikációs tanfolyami végzettséggel rendelkező - elsősorban személyi segítést ellátó – személy.
Relétolmács: Felkészült sorstársi anyanyelvi jelnyelv-használó, aki szükség esetén harmadik személyként támogatja, illetve segíti a kommunikáló felek közötti pontos megértést.
Általános Alapelvek
A jelnyelvi tolmács tartsa tiszteletben az ember méltóságát, értékét, jogait, céljait és szándékait, azaz a Magyar Köztársaság alkotmánya 70/A. § (1) bekezdésének megfelelően, a kliens vagy kliensek hátrányos megkülönböztetése nélkül végezze munkáját. Jelenlétének célja és oka a tolmácsolás során nem más, mint a kommunikációs esélyegyenlőség megteremtése és annak fenntartása a kommunikáló felek között.
Gondolkodását, munkáját, a jelnyelv-használó közösséghez való viszonyát határozza meg az előítélet-mentesség. Hivatásának végzése során a közösséget érő diszkrimináció leküzdése, valamint a negatív előítélet pozitív irányba való elmozdítása érdekében tegyen meg mindent és tartsa tiszteletben a kliensek önrendelkezési jogát.
Az Etikai Kódex a tolmácsolás egyetemes, közmegegyezésen alapuló és magas szakmai színvonalának kialakítása / előmozdítása / fenntartása érdekében a következő alapvető etikai követelményeket fogalmazza meg:
1. Pártatlanság
1.1. A jelnyelvi tolmács köteles a nyelvi közvetítés során foglalkozását tárgyilagosan, pártatlanul és lelkiismeretes módon végezni.
1.2. A jelnyelvi tolmács ne minősítse vagy értékelje az elhangzottakat. Egyetlen szigorúan vett kötelezettsége a hangzó, illetve jelnyelvi és egyéb kiegészítő információk szöveghű közvetítése.
1.3. Ha a tolmácsolás kapcsán az összeférhetetlenség, vagy elfogultság ténye merül fel, akkor ezt a körülményt a tény felmerülésekor közölje annak érdekében, hogy semleges tolmács kirendelése megtörténhessen.
1.4. A jelnyelvi tolmács legyen pártatlan a kommunikáló felekkel szemben, egyik fél iránt érzett szimpátiája, illetve ellenérzése sem befolyásolhatja a szöveg átadásának tisztaságát.
2. Titoktartás
2.1. A jelnyelvi tolmács két fél közötti jelenléte nem más, mint egy kényszerű szükség. Ezért
a tolmácsolás kapcsán elhangzó információk szigorúan magánügynek tekintendők. A
kliensek mindennemű adatait, még azokat is, amelyek látszólag nem minősülnek
titoknak, a tolmácsnak kötelessége bizalmasan kezelni.
2.2. A jelnyelvi tolmács titoktartási kötelezettsége kiterjed mindarra, ami foglalkozásának
gyakorlása közben/során tudomására jut, vagy amit vele bizalmasan közöltek, ha csak
jogszabály nem tesz ebben kivételt. Ez a kötelezettség a megbízási viszony befejezése
után is és olyan személlyel szemben is fennáll, akivel a szóban forgó dolgot más oldalról
már közölték.
2.3. A jelnyelvi tolmácsot a kliens utasítása sem mentheti fel titoktartási kötelezettsége alól.
A jelnyelvi tolmács nem birtokolja a tolmácsolt információt, és nem élhet vissza annak használatával a tolmácsolási munka befejezése után sem. Ez a kötelezettsége nem évül el.
- 3. A hivatás iránti szakmai alázat
3.1.A jelnyelvi tolmács legyen távolságtartó, és hivatásszerűen végzett feladatellátása ellenére is válassza ketté magánéletét és munkáját.
3.2.A jelnyelvi tolmács tartsa tiszteletben a siket közösség értékeit, normáit.
3.3.A jelnyelvi tolmács kerülje a manipulációnak, gyámkodásnak még a látszatát is, foglalkozása végzése közben maradjon a háttérben.
3.4. Egész külső megjelenésében alkalmazkodjék a tolmácsolás jellegéhez és helyszínéhez.
3.5. A jelnyelvi tolmács köteles megtagadni az olyan megbízást, amelyben a tőle elvárt magatartással sértené a szakma etikai szabályait.
3.6. Amennyiben a jelnyelvi tolmács szerepéből – ideiglenesen – kilépni kényszerül, azt kizárólag ügyfele előzetes engedélyével teheti meg.
4. Szakmai kompetencia és kollegalitás
4.1. A jelnyelvi tolmács foglalkozása során nem vállalhat olyan megbízatást, amelyhez nem
rendelkezik a szükséges szakmai kompetenciával. Amennyiben ezt a szakmai/ etikai
elvárást figyelmen kívül hagyja, rontja a szakma hitelét, kliensét pedig súlyos
következményeknek teszi ki.
4.2. A tolmácsok körültekintően és időben felkészülnek a feladat ellátására. Amennyiben már a
megbízás (illetve a felkészülés) során észrevehető, hogy a feladatok meghaladják a
jelnyelvi tolmács ez idő szerinti képességeit, az illetőnek kötelessége, hogy ezt a
legrövidebb időn belül a megbízó tudomására hozza.
4.3. Amennyiben a jelnyelvi tolmács munkavégzése során szembesül kompetenciája
határaival, kötelessége felülkerekednie személyes ellenérzésein, a jelenlévőkkel szakmai
korlátait közölni, majd másik jelnyelvi tolmács kirendelését kezdeményezni.
4.4. A jelnyelvi tolmács a megbízások között nem válogathat. Megbízást csak alapos
indoklással utasíthat el, de az ügyfél érdeke semmilyen körülmények között nem sérülhet.
4.5. A jelnyelvi tolmács munkatársaival való kapcsolatát a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás
határozza meg. A szolidaritás azonban nem vonatkozhat szakmai problémák elfedésére.
Szakmai probléma felmerülésekor a jelnyelvi tolmácsnak kötelessége kollégáját
tárgyilagosan és él nélkül figyelmeztetni.
4.6. Etikai vétséget követ el az a jelnyelvi tolmács, aki bármely kollégáját szóban vagy
írásban és a tárgyilagosságot nélkülözve bírálja.
Ajánlások
A Magyar Jelnyelvi Tolmácsok Etikai Kódexe ajánlás minden Magyarországon működő jelnyelvi tolmácsszolgáltatónak. A mindenkori finanszírozó tegye kötelezővé jelen Etikai Kódex betartatását valamennyi szolgálatot fenntartó részére.
A jelnyelvi tolmácsok Etikai Kódexe csak akkor töltheti be küldetését, ha kiépült szakmai rendszerbe illeszkedik. Törekedni kell arra, hogy saját feladatától eltérő funkciókkal ne ruházzák fel.
Az Etikai Kódex nem helyettesíti a jelnyelvi tolmács szolgálatok SZMSZ-át.