Üdvözöljük  Üdvözöljük

Magyar Jelnyelvi Tolmácsok Etikai Kódexe

 

Bevezető

 

A jelnyelvi tolmács a társadalom halló, valamint a jelnyelvet használó siket és nagyothalló (továbbiakban: kliens) tagjai közötti információcsere érdekében tevékenykedő, nyelvi közvetítő. Foglalkozását a magán-, kulturális-, tudományos-, gazdasági és politikai szférában látja el, amelyből következően nagy felelősséget vállal a többségi társadalom és a jelnyelv-használó közösség közötti kölcsönös megértés, együttműködés előmozdításában. Az Etikai Kódex követelményeinek kidolgozására és annak felügyeletére ezért senki más nem lehet hivatottabb, mint maguk a szakma képzett gyakorlói, és a jelnyelvet használó közösség képviselői.

 

Az Etikai Kódexet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) megbízásából a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Magyar Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége (JOSZ), valamint a Jelnyelvi Oktatók Egyesülete (JOE) alkotta meg. A létrehozók célja és szándéka, hogy a Kódexben foglaltakat a Magyarországon dolgozó jelnyelvi tolmácsok önmagukra nézve kötelezőnek ismerjék el, ezzel is hozzájárulva a szakma hivatásbeli, erkölcsi és társadalmi elismertségéhez.

 

A jelnyelvi tolmácsok Etikai Kódexe egy olyan nyilvános dokumentum,  amelyet  a szolgáltatást igénybevevők, a közreműködők, valamint a szolgáltatással együttműködő intézmények / szervezetek számára hozzáférhetővé kell tenni és annak minél szélesebb körben való megismertetését szorgalmazni.

 

Az Etikai Kódex kötelező érvényű  minden Magyarországon tevékenykedő jelnyelvi tolmácsra, kommunikációs segítőre és relétolmácsra.

 

Fogalmi meghatározás:

 

A jelnyelvi tolmács: Jelnyelvi tolmács képesítéssel rendelkező nyelvi közvetítő.

 

Kommunikációs segítő: Legalább középfokú kommunikációs tanfolyami végzettséggel rendelkező - elsősorban személyi segítést ellátó – személy.

 

Relétolmács: Felkészült sorstársi anyanyelvi jelnyelv-használó, aki szükség esetén harmadik személyként támogatja, illetve segíti a kommunikáló felek közötti pontos megértést.  

 

 

Általános Alapelvek

 

A jelnyelvi tolmács tartsa tiszteletben az ember méltóságát, értékét, jogait, céljait és szándékait, azaz a Magyar Köztársaság alkotmánya 70/A. § (1) bekezdésének megfelelően, a kliens vagy kliensek hátrányos megkü­lönböztetése nélkül végezze munkáját. Jelenlétének célja és oka a tolmácsolás során nem más, mint a kommunikációs esélyegyenlőség megteremtése és annak fenntartása a kommunikáló felek között.

Gondolkodását, munkáját, a jelnyelv-használó közösséghez való viszonyát határozza meg az előítélet-mentesség. Hivatásának végzése során a közösséget érő diszkrimináció leküzdése, valamint a negatív előítélet pozitív irányba való elmozdítása érdekében tegyen meg mindent és tartsa tiszteletben a kliensek önrendelkezési jogát.

 

Az Etikai Kódex a tolmácsolás egyetemes, közmegegyezésen alapuló és magas szakmai színvonalának kialakítása / előmozdítása / fenntartása érdekében a következő alapvető etikai követelményeket fogalmazza meg:

 

1. Pártatlanság

1.1.     A jelnyelvi tolmács köteles a nyelvi közvetítés során foglalkozását tárgyilagosan, pártatlanul és lelkiismeretes módon végezni.

1.2.     A jelnyelvi tolmács ne minősítse vagy értékelje az elhangzottakat. Egyetlen szigorúan vett kötelezettsége a hangzó, illetve jelnyelvi és egyéb kiegészítő információk szöveghű közvetítése.

1.3.     Ha a tolmácsolás kapcsán az összeférhetetlenség, vagy elfogultság ténye merül fel, akkor ezt a körülményt a tény felmerülésekor közölje annak érdekében, hogy semleges tolmács kirendelése megtörténhessen.

1.4.     A jelnyelvi tolmács legyen pártatlan a kommunikáló felekkel szemben, egyik fél iránt érzett szimpátiája, illetve ellenérzése sem befolyásolhatja a szöveg átadásának tisztaságát.

 

2. Titoktartás

2.1. A jelnyelvi tolmács két fél közötti jelenléte nem más, mint egy kényszerű szükség. Ezért

       a tolmácsolás kapcsán elhangzó információk szigorúan magánügynek tekintendők. A

       kliensek mindennemű adatait, még azokat is, amelyek látszólag nem minősülnek

       titoknak, a tolmácsnak kötelessége bizalmasan kezelni.

2.2. A jelnyelvi tolmács titoktartási kötelezettsége kiterjed mindarra, ami foglalkozásának

       gyakorlása közben/során tudomására jut, vagy amit vele bizalmasan közöltek, ha csak

       jogszabály nem tesz ebben kivételt. Ez a kötelezettség a megbízási viszony befejezése

       után is és olyan személlyel szemben is fennáll, akivel a szóban forgó dolgot más oldalról

       már közölték.

2.3. A jelnyelvi tolmácsot a kliens utasítása sem mentheti fel titoktartási kötelezettsége alól.

 

A jelnyelvi tolmács nem birtokolja a tolmácsolt információt, és nem élhet vissza annak használatával a tolmácsolási munka befejezése után sem. Ez a kötelezettsége nem évül el.

 

 

 

  1. 3.      A hivatás iránti szakmai alázat

3.1.A jelnyelvi tolmács legyen távolságtartó, és hivatásszerűen végzett feladatellátása ellenére is válassza ketté magánéletét és munkáját.

3.2.A jelnyelvi tolmács tartsa tiszteletben a siket közösség értékeit, normáit.

3.3.A jelnyelvi tolmács kerülje a manipulációnak, gyámkodásnak még a látszatát is, foglalkozása végzése közben maradjon a háttérben.

3.4. Egész külső megjelenésében alkalmazkodjék a tolmácsolás jellegéhez és helyszínéhez.

3.5. A jelnyelvi tolmács köteles megtagadni az olyan megbízást, amelyben a tőle elvárt magatartással sértené a szakma etikai szabályait.

3.6. Amennyiben a jelnyelvi tolmács szerepéből – ideiglenesen – kilépni kényszerül, azt kizárólag ügyfele előzetes engedélyével teheti meg.

 

4. Szakmai kompetencia és kollegalitás

 

 4.1. A jelnyelvi tolmács foglalkozása során nem vállalhat olyan megbízatást, amelyhez nem

        rendelkezik a szükséges szakmai kompetenciával. Amennyiben ezt a szakmai/ etikai

        elvárást figyelmen kívül hagyja, rontja a szakma hitelét, kliensét pedig súlyos

        következményeknek teszi ki.

4.2. A tolmácsok körültekintően és időben felkészülnek a feladat ellátására. Amennyiben már a

       megbízás (illetve a felkészülés) során észrevehető, hogy a feladatok meghaladják a

       jelnyelvi tolmács ez idő szerinti képességeit, az illetőnek kötelessége, hogy ezt a

       legrövidebb időn belül a megbízó tudomására hozza.

4.3. Amennyiben a jelnyelvi tolmács munkavégzése során szembesül kompetenciája

       határaival, kötelessége felülkerekednie személyes ellenérzésein, a jelenlévőkkel szakmai

       korlátait közölni, majd másik jelnyelvi tolmács kirendelését kezdeményezni.

4.4. A jelnyelvi tolmács a megbízások között nem válogathat. Megbízást csak alapos

       indoklással utasíthat el, de az ügyfél érdeke semmilyen körülmények között nem sérülhet.

4.5. A jelnyelvi tolmács munkatársaival való kapcsolatát a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás

       határozza meg. A szolidaritás azonban nem vonatkozhat szakmai problémák elfedésére.

       Szakmai probléma felmerülésekor a jelnyelvi tolmácsnak kötelessége kollégáját

       tárgyilagosan és él nélkül figyelmeztetni.

4.6. Etikai vétséget követ el az a jelnyelvi tolmács, aki bármely kollégáját szóban vagy

       írásban és a tárgyilagosságot nélkülözve bírálja.

 

Ajánlások

 

A Magyar Jelnyelvi Tolmácsok Etikai Kódexe ajánlás minden Magyarországon működő jelnyelvi tolmácsszolgáltatónak. A mindenkori finanszírozó tegye kötelezővé jelen Etikai Kódex betartatását valamennyi szolgálatot  fenntartó részére.

 

A jelnyelvi tolmácsok Etikai Kódexe csak akkor töltheti be küldetését, ha kiépült szakmai rendszerbe illeszkedik. Törekedni kell arra, hogy saját feladatától eltérő funkciókkal ne ruházzák fel.

 

Az Etikai Kódex nem helyettesíti a jelnyelvi tolmács szolgálatok SZMSZ-át.