Alapszabály

 

 

 

 

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

1. Az Egyesület adatai:

a)  Az Egyesület neve:

Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület

b)  Az Egyesület rövidített neve: HJKE

c)  Az Egyesület székhelye: 4030 Debrecen, Palóc u. 22.

d)  Az Egyesület alapításának éve: 2008.

e)  Az Egyesület működési területe: Hajdú-Bihar megye

f)   Az Egyesület hivatalos nyelve: magyar és magyar jelnyelv

g)  Az Egyesület pecsétje: kör alakú, benne a körben „Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület”, közepén vízszintesen a székhelye: Debrecen.

h)  Az Egyesület jellege: közhasznú civil szervezet

i)   Az Egyesület internetes elérhetősége: www.hajdu-jeltolmácsok.hu

 

2. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folya-matos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

 

3. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

5. Az Egyesület Alapszabályát az Egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

 

6. Az Egyesület vezető tisztségviselői: Simon Istvánné elnök, Mónus Anna elnökhelyettes, Ónodiné Bertók Tünde titkár.

 

 

II. FEJEZET: AZ EGYESÜLET CÉLJAI

 

 

1. Az Egyesület célja: elsősorban a működési területén élő siket és nagyothalló személyek szakszerű segítése, támogatása, a társdalomba való kommunikációs beilleszkedésük elősegítésére irányulóan.

 

Az Egyesület az ellátási területén élő siket és nagyothalló személyek, valamint minden kommunikációjában sérült, alternatív kommunikációt igénylő személy, azaz:

-      siketvak,

-      autizmus spektrumzavarral élő,

-      halmozottan sérült,

-      fejlődésükben súlyosan akadályozott, valamint

-      egészség károsodásból származó beszédkárosultak (pl. gégemetszettek, afáziások, stb.)

érdekeinek szervezett és szakszerű képviselete, segítése és támogatása, a társadalomba való beilleszkedésükhöz szükséges kommunikáció elősegítése.

2. Az Egyesület a fenti célok megvalósítása során az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 2. § (5) bekezdésében írt állami feladatokhoz kapcsolódóan, továbbá a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. tv., valamint a 62/2011. (XI.10.) NEFMI rendeletben meghatározottak végrehajtásaként:

a) elősegíti a siket személyek részére a jelnyelv alkalmazhatóságát,

b) elősegíti a nagyothalló személyek részére a hallás- és kommunikációs rehabilitációban való részvételt,

c) elősegíti és érvényesíti a kommunikációs és infokommunikációs akadálymen-tesítést, a kommunikációjukban sérült személyek részére,

d) közösségi, szociális szolgáltatásokat nyújt, kedvezményeket és támogatásokat szerez, elősegíti az ezekhez való hozzáférés lehetőségét,

e) közreműködik az állami és önkormányzati, ill. egyéb szervek, testületek és civil szerveződések által nyújtott támogatások, kedvezmények és szolgáltatások si-ket és nagyothalló személyek általi igénybevételében, jogszabály, illetve szerző-dés által biztosított felhatalmazás útján,

f)  ezen belül különös tekintettel érintve a szociálpolitikai tevékenységet, érdekképviselet biztosítását, kommunikációhoz és információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés jogainak érvényesítését,

g) jelnyelvi tolmács-szolgálat (jelnyelvi, orális, telefon, író- és relé tolmácsolás) szervezése és működtetése,

h) médiakommunikáció hozzáférhetővé tétele (a verbális kommunikáció láthatóvá tétele feliratozás vagy jelnyelvi tolmács által) a helyi televíziókban; az egyszerű-sített változatok bevezetése és alkalmazása (egyszerűsített verziók cikkeknél, piktogramok, képi kommunikáció az írott médiákban)

 

Az Egyesület a rendezvényein a kommunikáció zavartalanságának biztosításáról maradéktalanul gondoskodik.

 

3. A tevékenységéhez (TESZOR besorolás alapján) kapcsolódó további feladatok:

a)  Jelnyelvi Tolmács szolgálat (74.30) működtetése:

–      jelnyelvi, orális, telefon, író- és relé tolmácsolás.

b)  Érdekképviselet biztosítás (94.99).

–    képviseli tagjait hivatalos fórumokon, így közreműködik az állami, önkor-mányzati, egyéb szervek testületek által nyújtott támogatások kedvezmé-nyek és szolgáltatások jelnyelvi tolmácsok általi igénybevételében, jog-szabály illetve szerződés által biztosított felhatalmazás alapján,

–    céljai elérése és feladatai ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más civil szervezetekkel,

–    tájékoztatást nyújt államigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális szerve-zeteknek, magánszemélyeknek, gazdálkodó szerveknek a jelnyelvvelés jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatban.

c) A fenti közhasznú tevékenysége megvalósítása mellett az Egyesület alábbi másodlagos (TESZOR besorolás szerinti) gazdasági tevékenységeket végzi, amelyek az Egyesület alapvető céljainak megvalósítását segítik elő:

- 74.30 Fordítás, tolmácsolás

- 82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás

- 82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

- 85.59 Máshova nem sorolt egyéb oktatás

- 88.10 Idősek, fogyatékosok, szociális ellátása bentlakás nélkül

- 88.99 Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

- 94.99 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

 

4. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja nyilvános. A nyilvánosságot az Egyesület olyan módon biztosítja, hogy a székhelyén a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos információkat bárki számára hozzáférhető módon közzéteszi (kifüggeszti).

 

      Az Egyesület működéséről, szolgáltatásainak igénybevételéről (az igénybevétel módjáról és mértékéről), valamint az éves működéséről szóló beszámolót valamennyi tagjához és az érintettekhez írásban is eljuttatja, valamint internetes honlapján nyilvánosságra hozza, és abban tájékoztatót tesz közé, hogy a jelentés hol tekinthető meg. A jelentést az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán is közzéteszi.

 

5. A célkitűzések megvalósítása során az Egyesület:

–  nem zárja ki, hogy tagjain és azok hozzátartozóin kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. [Civil tv. 34. § (1) bek. a) pont],

–  együttműködik minden olyan hazai és külföldi szervezettel, amelynek célja az Alapszabályban foglaltakkal azonos vagy hasonló.

 

6. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcéljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában (jelen alapszabályban) meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 

 

III. FEJEZET: AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE

 

 

1. Az egyesületi tagság alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az Elnökség általi elfogadásával keletkezik.

 

1. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A mindenkori tagnyilvántartást az Egyesület Elnöke vezeti.

 

1. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve az Alapszabályban meghatározott különleges jogállású tagokat, akikre az Alapszabály pártoló- és tiszteletbeli tagokra vonatkozó rendelkezései érvényesek.

 

1. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Ez alól kivételt jelent, hogy a rendes tag a Közgyűlésen az Egyesület tagjának adott meghatalmazással is képviselheti magát. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

 

1. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

 

1. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

1. Az Egyesületnek politikai párt, mint jogi személy, sem rendes, sem pártoló, sem tiszteletbeli tagja nem lehet.

 

1. Az Egyesületnek rendes, valamint különleges jogállású (pártoló és tiszteletbeli) tagjai lehetnek. Az egyesületi tag felvételéről – a tiszteletbeli tag kivételével – az Elnökség dönt, 2/3-os szavazattal. Tiszteletbeli tag felvételéről – az Elnökség előterjesztése alapján – a Közgyűlés határoz.

 

a)  Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal arra, hogy a tagdíjat rendszeresen megfizeti, valamint az egyesületi célok megvalósítása érdekében a Közgyűlés által jóváhagyott éves feladatok ellátásában személyesen közreműködik az Elnökség irányításának megfelelően.

 

A tagok közé belépni szándékozót – az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve elfogadó nyilatkozatot is tartalmazó – kérelmére és bármely két egyesületi tag javaslata alapján az Egyesület Elnöksége meghallgatja, majd dönt a felvételről, vagy a felvételi kérelem elutasításáról. Amennyiben az Elnökség a jelöltet az Egyesület rendes tagjai sorába felveszi, akkor a belépő tag a többi taggal azonos jogállásúvá válik. A felvételt nyert tagot az Elnök tagnyilvántartásba veszi.

 

b)  Az Egyesület pártoló tagja lehet bárki, aki nem rendes tag, de az Egyesület céljaival egyetért. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki az Alapszabályt elfogadja és vállalja az Egyesület erkölcsi és anyagi támogatását, adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban rendes tagként nem kíván részt venni.

 

Pártoló tagként történő felvételre akkor kerülhet sor, ha a pártoló tag felvételét az Egyesület legalább egy tagja támogatja, s a jelölt – az Alapszabály rendelkezéseinek magára nézve történő elfogadására is kiterjedő – belépési nyilatkozatot terjeszt az Elnökség elé. Az Elnökség a belépési nyilatkozat és a javaslat alapján – soron következő ülésén – dönt a kérelmező pártoló tagként történő felvételéről, vagy a kérelem elutasításáról.

 

A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az Egyesület szerveibe nem választható és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt.

 

c)  Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a rendes tagságra jogosult belföldi vagy külföldi személy, aki az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében hosszú időn keresztül kiemelkedő tevékenységet végzett.

 

Tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület bármely tagja javaslatot tehet az Elnökség számára. Az Elnökség a javaslatot – álláspontját is megjelölve (támogatja / nem támogatja) – a következő Közgyűlés elé terjeszti.

A Közgyűlés által tiszteletbeli tagságra megválasztott személy elfogadó nyilatkozatával válik az Egyesület tiszteletbeli tagjává. A tiszteletbeli tag az Egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben nem köteles részt venni.

 

A tiszteletbeli tag a tagdíj befizetése alól mentesül. A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveibe nem választható, azok döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tagságot oklevél vagy a Közgyűlés által elfogadott más dokumentum tanúsítja.

 

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

 

a)    A tag kilépésével;

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

b) A tag kizárásával;

A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

 

Tagdíjfizetési hátralék esetén a rendes taggal szemben akkor lehet kizárási eljárást lefolytatni, ha tagdíjfizetési kötelezettségének legalább egy éven át nem tesz eleget, s az Elnökség póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel előzetesen felhívta a tagot tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésére, és ennek a megadott póthatáridőn belül a rendes tag továbbra sem tett eleget.

 

Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat annak bizonyítékait közölni kell és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait elnökségi ülésen előadja. A tag kizárásáról az Elnökség kétharmados többséggel határoz.

 

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

 

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen – a határozat kézbesítését követő 15 napon belül – az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről a soron következő közgyűlésen önálló napirendként kell határozatot hozni.

 

c) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d) Tiszteletbeli tag esetében a tiszteletbeli cím visszavonásával;

A tiszteletbeli cím akkor vonható vissza, ha a tiszteletbeli tag az egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével, vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A tiszteletbeli cím visszavonásáról szóló javaslatot az elnök terjeszti elő az Elnökség elé. Erről az érintett tagot értesíteni kell. A tiszteletbeli cím visszavonására vonatkozó javaslat csak azt követően hozható meg, ha az érintett személyt az Elnökség meghallgatta, s lehetőséget kapott védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. A visszavonásra vonatkozó javaslatot az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszti. A soron következő Közgyűlés dönt az előterjesztésről, melyről az érintettet írásban (a döntésről hozott határozat megküldésével) 15 napon belül) értesíti.

 

e)  A tagsági jogviszony felmondásával;

Amennyiben a tag nem felel meg az Alapszabály által meghatározott tagsági feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondás jogát az Elnökség gyakorolja.

A tagsági jogviszony felmondással történő megszüntetésére a tag kizárására vonatkozó eljárási és jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.

 

 

f)   az Egyesület megszűnésével.

 

IV. FEJEZET: A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

 

1. Az Egyesület minden tagja részt vehet az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában ennek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat, véleményét, javaslatát szóban vagy írásban megteheti, és részt vehet az Egyesület valamennyi rendezvényén.

 

1. A tagok jogai.

 

a)  Rendes tagság esetén:

 

– tanácskozási és szavazati joggal vehet részt az Egyesület közgyűlésén és rendezvényein, az alapszabály célkitűzésének megvalósításában, ezek érdekében javaslatot tehet szóban vagy írásban, véleményt nyilváníthat,

– az Egyesület működésével, pénzügyi helyzetével összefüggésben javaslatokat, észrevételt tehet az Egyesület szerveihez

–    választható az egyesületi tisztségek betöltésére.

 

 

b)  Pártoló tagság esetén:

 

– tanácskozási joggal vehet részt az Egyesület közgyűlésein és rendezvényein,

– javaslatokat, előterjesztéseket tehet az Egyesület bármely szervéhez.

 

c)  Tiszteletbeli tagság esetén:

 

– tanácskozási joggal vehet részt az Egyesület közgyűlésein és rendezvényein illetve az Alapszabály célkitűzésének megvalósításában, ennek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat,

– véleményt nyilváníthat, javaslatot, előterjesztést tehet szóban vagy írásban, az Egyesület bármely szervéhez,

– az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

 

1. A tagok kötelezettségei.

 

a)  Rendes tagság esetén:

– az Egyesület Alapszabálya és egyéb belső szabályzatai, az Egyesület szervei által hozott határozatok betartása, végrehajtása, tiszteletben tartása,

– a tag nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét,

– az Alapszabályban foglaltaknak megfelelő részvétel az Egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben,

– tevékeny közreműködés az egyesületi célok megvalósítása, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében,

– az Egyesület által előírt szakmai normák betartása,

– az éves tagdíj megfizetése: az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal megállapított mértékű tagdíjat a tárgyév március 31. napjáigaz Egyesület bankszámlájára vagy az egyesület pénztárába befizetni.

 

b) Pártoló tagság esetén:

– az egyesület tevékenységében anyagi hozzájárulással vesz részt,

– az Egyesület Alapszabályában megfogalmazott értékrendek közvetítése.

c) A tiszteletbeli tag kötelessége, hogy ne veszélyeztesse az Egyesület céljainak megvalósítását, tartsa be az Alapszabály tiszteletbeli tagra vonatkozó rendelkezéseit, továbbá működésével, magatartásával segítse elő az Egyesület társadalmi elismertségének fenntartását, illetve növelését.

 

4. A tag az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

 

5. Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomásra jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt estben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a Debreceni Törvényszék határkörébe tartozik.

 

6. A választás szabályai:

a) Az egyesület tagjai közül a tisztségviselőket öt éves időtartamra választja.

b) A tisztségviselőket nyílt szavazással kell megválasztani.

c) A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi, melynek feladata az egyesületi tagok személyes megkeresése és az általuk tett javaslatok feldolgozása, a jelölt-lista a közgyűlés elé terjesztése. A jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak elnököt.

d) A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

e) A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.

f)  Jelölés: valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, két elnökségi tag, három felügyelő bizottsági tag) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban.

g) A választás menete:

–          a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás,

– a választás kezdetén ötfős szavazatszámláló bizottságot kell választani,

– a választás egyfordulós (elnök, elnökségi tagok, felügyelőbizottsági tagok választása),

– az Egyesület valamennyi rendes tagját egy szavazat illeti meg,

– a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat, és kihirdeti az eredményt,

– a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták,

– szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.

 

 

V. FEJEZET: AZ EGYESÜLET SZERVEI

 

 

Az Egyesület szervei:

A) Közgyűlés,

B) Elnökség,

C) Felügyelő Bizottság

 

Az Egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elveinek tiszteletben tartásával működnek.

 

A)  A KÖZGYŰLÉS

 

1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

 

a)  A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli vagy annak összehívását a nyilvántartásba vett tagok 50%-a (ötven százaléka) + 1 fő kéri, az ok és a cél pontos megjelölésével.

b)  Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

–    az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

– az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy

– az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az itt felsorolt okból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

c)  A közgyűlést (elnökségi döntés alapján) az elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével, úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lenni, míg az évi rendes közgyűlés alkalmával a közhasznúsági jelentést is mellékelve, egyidejűleg az internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

d)  A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított nyolc napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

2. A Közgyűlés nyilvános, azon bárki jelen lehet.A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, ilyen esetben a közgyűlésen a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

3. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok 50%-a (ötven százaléka) + 1 fő jelen van.

 

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, abban az esetben, ha a megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket már az eredeti közgyűlés meghívója is tartalmazza.

 

A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően későbbi időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

 

Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával megegyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, amelyben ismételten tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

 

1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)  az alapszabály módosítása;

b)  az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c)  a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

d)  az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentése és a közhasznúsági melléklet – elfogadása;

Az éves beszámolót az Elnökség köteles elkészíteni és a Közgyűlés elé terjeszteni, majd a Közgyűlés a beszámoló, az éves költségvetés és a közhasznúsági jelentés vitája után a jelen lévő szavazatra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással dönt az éve beszámoló jóváhagyásáról.

A közhasznú szervezet éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. A beszámoló és közhasznúsági melléklete tartalmazza:

–       a számviteli beszámolót (mérleget, eredmény kimutatást, kiegészítő mellékletet)

–      a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként a kiegészítő mellékletben,

–      a közhasznúsági mellékletben a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást

–      a közhasznúsági mellékletben a közhasznú cél szerinti juttatás kimutatását,

–     a kiegészítő mellékletben központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzatoktól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét a Civil tv. 29. § (4) bek. szerint

–     a közhasznúsági mellékletben a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselő felsorolását,

–     a szervezet által végzett közhasznú tevékenységet, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a Civil tv. 32. § szerinti adatokat, mutatókat, valamint az üzleti évben végzett főbb tevékenységet, programokat a kiegészítő mellékletben.

A beszámoló és a közhasznúsági melléklet nyilvános, azt az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.

 

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

l)   a tagsági díjak megállapítása.

m)az egyesületi tagok és az egyesület szervei, illetve tisztségviselői között keletkezett viták elbírálása, továbbá a tiszteletbeli tagsági cím adományozása és visszavonása.

n)  megsemmisíti, vagy megváltoztatja az elnökség törvénysértő határozatát

• o)  döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

 

 

6. A Közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosult tagok egyszerű (50% + 1 fő) szótöbbségével határoz, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

Ettől eltérően:

a)  az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,

b)  az egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,

c)  a jelen lévő tagok 2/3-os többségi szavazatával lehet dönteni:

–    a vezető tisztségviselők (elnök, elnökhelyettes, titkár) megválasztásáról, illetve e személyek visszahívásáról, továbbá

–    a tag által az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen előterjesztett fellebbezés kérdésében történő határozathozatalkor.

 

7. A Közgyűlés, mint döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.

c) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

–  akit a határozat az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

–      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

–  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

–      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

–      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

–      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

8. A közgyűlés döntéseiről az elnökség által folyamatosan vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát úgy, hogy bárki kérheti annak megtekintését, hogy hogyan szavazott.

                        

    A Közgyűlés határozatait a székhelyen történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

 

    A közgyűlés döntéseiről az elnök köteles az érintetteket két héten belül írásban tájékoztatni, és az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozni.

 

    A közgyűlési határozatok az Egyesület székhelyén bárki számára hozzáférhetők, tanulmányozhatók, azokról (saját költségre) másolatok készíthetők. A közgyűlési határozatokat a tisztségviselők és más közvetlenül érintettek számára, az Egyesület internetes honlapjáról biztosítja a letöltési lehetőséget.

 

9. Az Elnökség köteles a közgyűlésről jegyzőkönyvet készíttetni, amely pontosan tartalmazza a jelen lévők számát, a határozatokat támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet aláírja a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, két hitelesítő (szavazati joggal rendelkező) tag. A közgyűlési jegyzőkönyvek az egyesület székhelyén valamennyi tag számára hozzáférhetők, tanulmányozhatók, azokról az elnök engedélyével és saját költségre másolatok készíthetők.

 

B) AZ ELNÖKSÉG

 

1. Az Egyesület ügyvezetését a 3 (három) tagú Elnökség (elnök, elnökhelyettes, titkár) látja el. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.

 

Az elnökség elnökét a közgyűlés választja meg, az Egyesület tagjai sorából.

 

Az elnökség tagjait az Egyesület tagjai közül kell megválasztani, de a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az Egyesület tagjain kívüli személyekből is.

 

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

2. Az Elnökség tagjait (elnököt, elnökhelyettest, titkárt) a Közgyűlés 5 (öt) évi időtartamra választja.

 

 

Az elnök és elnökhelyettes valamint a titkár nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói; közeli hozzátartozóik nem lehetnek – személyesen vagy saját vállalkozásuk révén – érdekeltek az Egyesület gazdálkodásában.

 

3. Az Elnökség a Közgyűlések közötti időben felel az Egyesület működéséért, vezeti, irányítja a tagságot, és tevékenykedik az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében, s dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség dönthet úgy, hogy bizonyos kérdések eldöntését is a Közgyűlés hatáskörébe utalja.

 

4. Az elnökség feladatkörébe tartozik:

 

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a rendes és a pártoló tag felvételéről való döntés.

n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése,

o) a közgyűlések között irányítja az egyesület munkáját, végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a közgyűlés megbízza, és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,

p) javaslatokat készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekben, és ezeket jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti.

q) intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, dönt – a tiszteletbeli tag kivételével – a tagok felvételéről, kizárásáról.

r) egyéni elbírálás alapján dönt a tagok anyagi támogatásáról.

s) elkészíti az V. 4. e) pont szerinti éves beszámolót és közhasznúsági jelentést, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót, majd (a közgyűlés jóváhagyása után) a közhasznúsági jelentést azt az Egyesület honlapján közzéteszi.

t)  biztosítja az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba (ide értve az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést is) történő betekintést, melynek az erre vonatkozó kérelem elnökségi taghoz történő beérkezését követő legkésőbb három munkanapon belül, az Egyesület székhelyén egy elnökségi tag jelenlétében tesz eleget. Az iratokról – saját költségen – másolat kérhető.

u) jogosult akár tagot, akár kívülálló személyt a pénztárosi teendők ellátásával megbízni.

 

5. Az Elnökség határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

6. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

–  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

–    amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

–    amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

–    amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

7. Az Elnökség a tárgyalások során az Egyesület képviseletére bármely elnökségi tagot kijelölheti. A megállapodás aláírása azonban ilyenkor is az elnök feladata.

 

8. Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, amelyet az Elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

 

9. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket ahol a jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

 

10. Az elnökség üléseiről feljegyzést készít. Az érdemi véleményeket, javaslatokat írásban rögzíti. Döntéseit elnökségi határozatba foglalja, s gondoskodik az elnökség döntéseinek közzétételéről a székhelyen való kifüggesztés útján.

 

Az elnökség döntéseiről a folyamatosan vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét) úgy, hogy bárki kérheti annak megtekintését, hogy hogyan szavazott.

 

Határozatait az elnökségi ülést követő két héten belül valamennyi tagjához valamint azokhoz, akik a határozathozatallal érintettek írásban eljuttatja.

Ezzel egy időben a közgyűlés által jóváhagyott feladattervben szereplő és elnökségi határozatba foglalt szolgáltatásokat, az azok igénylésére vonatkozó feltételek egyértelmű közlésével nyilvánosan (az Egyesület internetes honlapján történő közzététellel is) meghirdeti, és a hirdetőtáblán közéteszi. A határidőre bejelentett igények elbírálásához szakértői véleményeket kérhet, majd azok figyelembevételével hoz határozatot, aminek lényegét személyre szóló válaszlevélben közli az igénylővel.

 

1. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet. Az Egyesület működésével és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tájékoztatás az Egyesület hirdetőtábláján is közzétételre kerül.

 

1. A tisztségviselők feladataikat társadalmi megbízatásként vagy a Közgyűlés döntésétől függően munkaviszonyban látják el. Részükre a Közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést illetve munkabért állapíthat meg.

 

C) A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

1. Egyesület ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság. A közgyűlés által öt évre választott, három főből álló testület tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, és annak évente beszámolni köteles.

 

1. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

 

1. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt kötelesek választani. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.

 

1. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

A felügyelő bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

5. A Felügyelő Bizottság feladatai:

- a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,

- a pénzügyi gazdasági tevékenységek vizsgálata,

- a tagdíjfizetések ellenőrzése,

- az éves gazdálkodásról ellenőrző jelentés évenkénti benyújtása a közgyűlés elé

- az Egyesület közhasznú működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.

 

A Felügyelő Bizottság az Egyesület iratait, gazdálkodását bármikor ellenőrizheti, az Elnökségtől illetve a vezető tisztségviselőktől jelentést, információt kérhet, annak ülésein bármikor részt vehet, az Egyesület irataiba, könyveibe bármikor betekinthet, azokat megvizsgálhatja, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, indokolt esetben a Közgyűlés összehívását kezdeményezheti az Elnökségnél.

 

1. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

-     az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

-     a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

1. A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

 

1. A Felügyelő Bizottság működése:

a)  A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülést a felügyelő bizottság elnöke hívja össze, írásban, nyolc nappal az ülést megelőzően, a naprendi pontok megjelölésével.

b)  A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Két tag jelenléte esetén a felügyelő bizottság csak egyhangú szavazattal határozhat.

 

 

VI. FEJEZET: AZ EGYESÜLET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI

 

 

A)  Elnök

B) Elnökhelyettes

C) Titkár

 

1. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet ügyvezető szervének tagja (vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

Az Egyesületet vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai, akik valamennyien képviseleti joggal rendelkeznek és a képviseleti jogukat önállóan gyakorolják. Az elnökségi tagok közötti munka- és feladatmegosztást – önálló képviseleti joguk korlátozása nélkül – e fejezet A-B pontjai tartalmazzák.

 

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben.

 

1. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen és az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni.

 

1. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 

1. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2. A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okokat az V. fejezet B) 5-6. pontja tartalmazza.

 

1. A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 20%-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökségnél kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.

 

1. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

 

A) Az Egyesület Elnöke

 

1. Az Egyesület Elnöke – az Elnökhelyettes és a Titkár közreműködésével - ellátja az Egyesület általános ügyvezetését, felelős az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért. Ezen belül:

 

a)  Az Elnök felhatalmazásokat adhat az Egyesület nevében.

b)  Az Elnök önállóan írja alá mindazon szerződéseket, amelyek az Egyesületet jogosítják vagy kötelezik.

c)  Az Elnök kidolgozza az éves tevékenységi terv keretén belül az év során ellátandó feladatokat, és az abban való közreműködés módját.

d)  Az Elnök ellátja a munkáltatói jogkört az Egyesület esetleges alkalmazottai felett, illetve gyakorolja az utalványozási jogkört.

e)  Az Elnök jogosultságai egyes elemeit tartósan vagy esetenként az Elnökség egyetértésével más elnökségi tagra ruházhatja át.

f)   Az Elnök az elnökhelyettessel vagy a titkárralegyüttesen rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett és felelős a Közgyűlés felé az Egyesület gazdálkodásáért.

 

1. Az Egyesület elnökét tartós előre láthatóan 15 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy a titkár helyettesíti. A megtett vagy elmulasztott intézkedésért jogi, anyagi felelősséggel tartoznak.

 

1. Az Egyesület Elnökét a Közgyűlés az Elnökségi tagok közül választja meg, megbízatása 5 évi időtartamra szól. Az Egyesület megválasztott elnökének nevét az Alakuló illetve Tisztújító Közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazza.

 

1. Az Egyesület elnöke jelnyelvi tolmácsolási tevékenységét részmunkaidős munkajogviszony, illetve eseti megbízásos jogviszony keretében láthatja el. Munkaszerződését, munkaköri leírását a közgyűlés hagyja jóvá azt, illetve eseti megbízását munkáltatóként (megbízóként) az egyesület titkára és elnökhelyettese írja alá.

 

1. Az Elnök jogai és köztelezettségei:

 

a)  az Egyesület képviselete,

b)  a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,

c) az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete, intézkedések megtétele a Közgyűlés határozatainak megfelelően,

d) irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,

e) gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,

f)  a kiadások számláinak ellenőrzése

g)  megbízó levél kiadása pénzügyek intézéséhez

h)  harmadik személyekkel, szervekkel való szerződés megkötése

i)   az éves tevékenységi terv és beosztás kidolgozása, módosítása

j)   a tagság észrevételeinek figyelembe vétele.

k)  a tagságtól illetve harmadik személyektől, szervektől bármely címen befolyt összegek kezelése

l)   az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk őrzése, ellenőrzése

m)gondoskodik az előző évről szóló beszámoló és közhasznúsági melléklet letétbe helyezéséről

n)  figyelemmel követi a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott közhasznúsági feltételek teljesülését. Amennyiben a megfelelő erőforrások és a megfelelő társadalmi támogatottság biztosítása saját hatáskörében nem teljesíthető intézkedést kíván, az intézkedésekre vonatkozó javaslatokat a Közgyűlés illetve az Elnökség elé terjeszti,

• o)  mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a

    Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

 

B) Az Egyesület Elnökhelyettese, Titkára

 

1. Az Egyesületnek egy elnökhelyettese és egy titkára van, akiket a közgyűlés, nyílt szavazással 2/3-os többséggel 5 évi időtartamra választ. Az Egyesület elnökhelyettesének, titkárának és tagjainak nevét az Alakuló illetve a Tisztújító Közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazza.

 

2. Az elnökhelyettes és a titkár segítik az Elnök munkáját az Egyesület ügyvezetésébenés képviseletében, az Elnökkel együtt felelősek az Egyesület gazdálkodásáért, az éves beszámolók, az éves közhasznúsági jelentés elkészítéséért. Részt vesznek az Egyesület gazdasági ügyeinek vitelében.

 

3. Az Egyesület elnökének a Közgyűlés által jóváhagyott munkaszerződését és munkaköri leírását, valamint eseti megbízási szerződését munkáltatóként (megbízóként) együttesen írják alá.

 

1. Az elnökhelyettes jogai és kötelezettségei:

 

a)  Vezeti a Közgyűlés és Elnökség döntéseiről a nyilvántartást, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

b)  gondoskodik az Elnökség döntéseinek közzétételéről a székhelyen való kifüggesztés útján, és biztosítja azt, hogy bárki számára nyilvánosak és hozzáférhetők legyenek,

c)  gondoskodik az Elnökség döntéseinek az egyesület tagjainak valamint érintettek részére történő közléséről is.

 

5. A titkár jogai és kötelezettségei:

a) számlák kezelése, nyilvántartása,

b) pénztárkönyv vezetése, a számlák hitelességének ellenőrzése

d) az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.

 

 

VII. FEJEZET: AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

 

Az Egyesületet a vezető tisztségviselők (elnök, elnökhelyettes, titkár) képviselik. Az elnök, elnökhelyettes és a titkár képviseleti joga önálló.

 

Az elnök és bármely elnökségi tag (vagy a titkár vagy az elnökhelyettes), ketten, együttesen rendelkeznek az Egyesület bankszámlája felett.

 

 

VIII. FEJEZET: AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

 

 

1. Az Egyesület bevételei:

Az Egyesület működésének pénzügyi alapját a tagdíjak, illetve egyéb bevételek (a tagok vagy nem tagok önkéntes adományai, a pályázatok útján nyert támogatások és vállalkozási, valamint szolgáltatási bevételek) alkotják. Az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatására az egyesület alapítványt hozhat létre.

Az Egyesület bevételeit a közgyűlés által megállapított tagdíjon felül a következők jelenthetik:

a) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

b) a költségvetési támogatás:

–  a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

–    az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

–    az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

–  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

c) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

d) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

e) befektetési tevékenységből származó bevétel;

f) az a)-e) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 

1. A tagdíjak mértékét és fizetésének rendjét az éves költségvetés elfogadásával együtt a közgyűlés határozza meg.

 

1. Az egyesületi tagok segítésére, az egyesület által szervezett programok költségeire, az érdekérvényesítéssel és érdekvédelemmel összefüggő kiadásokra, az egyes céljellegű kiadások fedezésére az éves költségvetésen belül elkülönített alap(ok) is létrehozható(k).
2. A közgyűlés felhatalmazhatja az elnökséget, hogy az Egyesület céljai megvaló-sítása érdekében – kizárólag másodlagos jelleggel, céljait nem veszélyeztetve –gazdasági, vállalkozási tevékenységbe kezdjen, vagy gazdasági társaságba belépjen (illetve gazdaságtalanság esetén e tevékenységet megszüntesse) azzal, hogy a vállalkozási tevékenység a szervezet tevékenységének döntő, meghatározó részét nem képezheti, illetve az Egyesület vállalkozásnak korlátlan felelősségvállalással tagja nem lehet.

 

1. Az Egyesület kiadásai:

 

a) az alapcél szerinti közhasznú tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d)  az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

1. Az egyesület, mint közhasznú szervezet a gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

a) A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

b) A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

c) Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

d) Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

e) Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

f)  Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

g) Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

1. Könyvelés

 

A cél szerinti – ezen belül a közhasznú – tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Nyilvántartásaira egyebekben a civil szervezetekre irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, a 350/2011. (XII. 30) Korm. rendeletben foglaltak szerint, azzal, hogy a közhasznú jogállásra tekintettel az Egyesület csak kettős könyvvitelt vezethet.

 

A könyvelés ellenőrzését évente a Felügyelő Bizottság végzi, amelyről szóló jelentését a Közgyűlés elé terjeszti.

 

 

IX. FEJEZET: AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

 

1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt, vagy ha a megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett, továbbá ha a tagok, vagy az alapítók kimondják megszűnését vagy az arra jogosult szerv megszünteti – feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet törli a nyilvántartásból.

 

1. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

1. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

 

5.       A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

6. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

a) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

b)  Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni azegyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

b)

X. FEJEZET: VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

 

1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

1. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

 

1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv., valamint az Egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről, támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

1. A Közgyűlés a Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a 2015. január 16. napján tartott Közgyűlésen a 007/2015. számúhatározatával egyhangúan elfogadta.

 

1. Jelen Alapszabály elfogadásával egyidejűleg a 2008. március 18. napján elfogadott és a Pk. 60056/2008. szám alatt bejegyzett Alapszabály hatályát veszti.

 

Kelt: Debrecen, 2015. január hó 16. napján

 

                                                                      Simon Istvánné

                                                    Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ

                                                                  Közhasznú Egyesület Elnök

 

Záradék: Alulírott Simon Istvánné, mint Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület elnöke igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. A Közgyűlés által elfogadott egységes szerkezetű Alapszabály a Debreceni Törvényszék Tpk. 60.056/ 2008/19. számú végzésében foglaltak szerinti módosításokat dőlt, aláhúzott betűkkel tartalmazza, ami az Alapszabály alábbi pontjait érinti:

–    III. fejezet 8. a) pont utolsó bekezdés, 8. b) pont második bekezdés, 8. c) pont második bekezdés, 9. b) pont első bekezdés, 9. e) pont,

–    a IV. fejezet 3. c) pont,

–    az V. fejezet A) alfejezet 1. d), 3. 4. e) felvezető szöveg, 4. o), 6. c) első bekezdés, B) alfejezet 1. pont második bekezdés,

–    a VI. fejezet 1. pont, illetve b)-c) alpont,

–    a VII. fejezet első bekezdés,

–    a IX. fejezet első bekezdés.

Debrecen, 2015. január 16.

                                                                               Simon Istvánné

                                                                                     elnök

 

Ellenjegyzem:

Debrecen, 2015. 01. 16.